Két szakágban ádáz küzdelemre van kilátás (a VK-szezonzáró előzetese)

Mintegy hetven versenyt követően ezen a héten lezárul az Alpesi Sí Világkupa 2022/2023-as kiírása. A nagydöntő helyszíne – négy év elteltével újra – a Pireneusok törpeállama, Andorra, közelebbről Soldeu lesz. A szerdán kezdődő versenyprogram zömében a méltó lezárásról fog szólni, két kivételtől eltekintve eldőltek már a kristálygömbök. Beleértve a két összetettet is, igaz, Shiffrin a VK-dobogós rekordot, ad absurdum Tina Maze pontrekordját, Marco Odermatt pedig a Herminator legendás 2000 pontos teljesítményét felülmúlhatja éppenséggel. Amiben ádáz küzdelem várható, az a női szuperóriás és a férfi szlalom lesz: négyen, illetve öten pályáznak ott a trófeára. Alábbiakban részletes előzetesünket olvashatjátok.

A hét versenyprogramja:

Forrás: Ski Quest

A helyszín: Soldeu

Nem lehetett mindig egyszerű andorrainak lenni: egyfelől Franciaország és Spanyolország határán, másfelől a baszk (vagy gascogne-i) és a katalán területek választóvonalának környékén jött létre Európa legnagyobb miniállama. Méghozzá elég régen: a hagyomány szerint Nagy Károly adományozta az itt élő katalánoknak máig tartó függetlenségüket, melyet ügyes lavírozással őriztek meg: társhercegségként egy francia gróf (később a francia államfő) és egy katalán püspök együttesen irányítják Andorrát. Talán még meglepőbb adat: 1993-ig valóban ők is irányították, csak ekkor alakultak át parlamentáris demokráciává, a társhercegek szerepe ezzel lecsökkent. A Pireneusokban, 2000 méter körüli átlagmagasságban fekvő, gyakorlatilag mindössze 3 egybefüggő, Y alakot alkotó völgyből és a környező hegyekből álló kis ország felett észrevétlenül suhant el a világtörténelem. Az elmúlt évtizedekben viszont nagyon is modern stílusra váltottak: adóparadicsomként híresültek el. A síparadicsommá válás még némiképp folyamatban van, de jó irányban haladnak… Az ország északnyugati részén fekszik Soldeu, amely közigazgatásilag Canillo település része. Nemcsak Andorra, de az egész Pireneusok legnagyobb síterepe, a Grand Valira legismertebb része. Soldeu sípályáinak legmagasabb része 2580 méterig emelkedik, maga a település 1710 méteren fekszik. 1956-ban épült az első sífelvonó, napjainkban már több mint 300 km-nyi pálya szolgálja ki a látogatók igényeit. Szállodák, bárok, éttermek sora várja a turistákat. Soldeu családbarát síközpontként aposztrofálja magát, senki se számítson méribeli szintű rongyrázásra.

Forrás: Grandvalira

A világkupadöntő szabályai

A Világkupa-döntőre csak az adott szezon krémje, a legjobbak legjobbjai nyernek indulási jogot. Itt ugyanis bárki nem indulhat, csak aki a mögöttünk álló szezonban igazolta rátermettségét. Az adott szakág szakági pontversenyének legjobb 25 versenyzője indulhat el a világkupadöntőn. Helyettesítés nincs, így sérülés, visszavonulás, vagy bármilyen egyéb ok miatti távolmaradás esetén nem pótolják fel a felszabaduló helyeket. Ha az adott télen világbajnokságot vagy olimpiát rendeztek, akkor a szakág bajnoka szintén kvalifikál – de nem igazán emlékszünk olyanra, amikor valaki csak így jutott el a szezonzáróra az utóbbi években.

Az adott szezon 25 legjobbja mellé csatlakozik a szakág regnáló juniorvilágbajnoka. Így bemutatkozik majd a junior VB új svájci reménysége, Stefanie Grob. A szuper-G bajnoka, az idei szezonban a világkupában is brillírozó Lara Colturi viszont sérülés miatt kihagyja a szuper-G-t. A technikai számok bajnoka, Hanna Aronsson Elfman esetében pedig az a ritka eset is előfordul, hogy szlalomban eleve a szakág legjobbjai közé tartozik, így ott nem(csak) junior aranyérmének köszönhetően indulhat. Emellé viszont a junior-szabály lévén óriásban is indulási jogot gyűjtött. Férfiak részéről csupa VK-újoncot köszönthetünk majd a junior VB-ről. Az egy kivétel a lesikló Rok Ažnoh, aki már 2 (!) VK-rajttal rendelkezik.

A lenti táblán látható az indulási jogot szerző sízők listája, szakáganként. A már biztos győzteseket pirossal jelöltük, míg a nyílt küzdelem esetén félkövérrel láthatók a matematikai eséllyel rendelkezők. Aláhúzva a szakági címvédők, áthúzva a sérülés, visszavonulás, vagy akár eljövendő gyermekáldás miatt távolmaradókat jelöltük. Arannyal az aktuális világbajnokot, kékkel a juniorvilágbajnokot emeltük ki. Az 500 pontosok esetén csak indulási jogot jelzünk, kivéve a lesiklást, ahol az edzésen nem szereplőket már kihúztuk.

A fent említett sízők mellett az összetettben a szezon során 500 pontnál többet gyűjtők bármely számban indulhatnak. Itt ráadásul nem kitétel, hogy mindennek a VK-döntő előtt kell megtörténnie, így aki Soldeuban éri el a félszáz pontot, az automatikusan indulási jogot szerez a még hátralévő versenyekre. A lenti táblában az 500 pont átlépésére még esélyes sízőket jelöltük dőlttel, szürke háttérrel.

A Világkupa-döntő különleges szabályok közt kerül megrendezésre, ami a pontszámítást illeti. A kis létszámú mezőnyök miatt itt csak a legjobb 15 sízőt pontozzák, mégpedig a jól ismert rendszer szerint. A 15. helyezett 16 ponttal gazdagszik, talán ez a legfontosabb.

Forrás: Park Record

Összetett Világkupa (nők)

Egy évvel ezelőtt nyolc, bő lére eresztett bekezdésben értekeztünk az esélyekről. Shiffrin és Vlhová kiegyenlített küzdelméből – két kiemelkedően erős gyorsasági futamának köszönhetően – az amerikai került ki győztesen.

Idén ilyesmi izgalmakra nem kell számítani, lévén Shiffrin eddigi 13 VK-győzelmével per pillanat ezer ponttal (!) vezeti az összetett pontversenyt. Karrierje ötödik nagy kristálygömbjét emelheti magasba vasárnap. Némi tétje mégis maradt a hétnek, mégpedig az élsportolóknál mindig lényeges egyéni rekord megdöntése. Ez Shiffrin esetében a 2018/2019-es szezonban gyűjtött 2204 pont felülmúlása. Ettől kevesebb mint két győzelemnyire van. Tina Maze egyévtizedes rekordjához (2414 pont) mind a négy napot nyernie kellene. Lehetetlennek tűnik, de Shiffrinnél sosem lehet tudni. Ingemar Stenmark győzelmi rekordját lehagyta Årében, innentől fogva a dobogós helyezéseket érintő statisztikai zenitet ostromolhatja tovább. Egyetlen TOP3 választja el a női rekordertől, Lindsey Vonntól (137), s könnyen lehet, hogy az abszolút második Marcel Hirschert (138) is beéri a héten. Ingemar Stenmark vonatkozó csúcsától (155 dobogó) még elválasztja 1-2 évad. Öt éve 17 versenyt nyert egy évadon belül, ezt maximum beállítani tudja Shiffrin.

A szezondobogó valós relevanciával bír a sízők körében, márpedig a második és a harmadik helyre többen pályáznak. Erre talán Lara Gut-Behraminak van a legnagyobb esélye, aki papíron három számban is erős pontszerzésben bízhat, ez a Svédországban teljesen maga alá került Vlhovával szemben bőven elégségesnek bizonyulhat. Érdemes még odafigyelni Federica Brignonéra, akinek bár vaskos, 70-90 pontos hátránya van említett két hölggyel szemben, de belőle kinézne az ember három pódiumot az elkövetkező napokban, sőt adott esetben még szlalomban sem zárható ki nála a pontszerzés.

Forrás: 24hoursworld

Összetett Világkupa (férfiak)

December vége óta nagy összegben lehetett volna fogadni a tutira, vagyis Marco Odermatt összetett címvédésére, mindez ténylegessé múlt hét derekán vált, amikor kiderült, hogy Aleksander Aamodt Kilde kihagyja a szlovéniai versenyhétvégét. Tizenegy győzelmet és húsz dobogót szerzett ezen a télen, egyetlen valódi ellenfele Hermann Maier 2000 pontos szezonrekordja. Ennek megdöntéséhez szám szerint 175 pontra van szüksége, ami SG-s és GS-es mutatói alapján szinte rutinmunkának ígérkezik. Érdekesebbnek számít a férfi szezongyőzelmi rekord beállítása. Stenmark (1978/1979), Maier (2000/2001) és Hirscher (2017/2018) hármasa 13 sikert aratott egyazon idényen belül, ezt éppenséggel elérheti, de nincs kizárva az sem, hogy egy triplázással esetleg egyedüliként kerüljön a lista élére.

Ami az összetett dobogót illeti, Kilde ezüstérme betonbiztos, míg a harmadik pozícióra Kristoffersen pályázik a legnagyobb eséllyel. Több mint százpontos előnye van Kriechmayrrel szemben, s míg nála erőteljesen benne van két dobogós eredmény a technikai számokban, az osztrák a vb-vel kezdődően negatív spirálba került.

Forrás: The Herald Journal

Férfi lesiklás

Március 15., szerda (10:00)

A lesiklásban idén egyeduralkodónak számított a címvédő Aleksander Aamodt Kilde. Az eddigi 9 versenyből 6-ot nyert meg – köztük Wengent és Kitzbühelt, Bormióban pedig harmadik helyen végzett. Val Gardenán egy rontás révén szorult le a dobogóról, míg a pénteki kitzi versenyen emlékezetes mentést mutatott be a Travers kijáratát szegélyező védőhálótól centikre. Bár pontokat nem jelentett, de a legfájóbb vereség minden bizonnyal a courcheveli ezüstérem lehetett.

A dobogó viszonylag lefutottnak tűnik, de még adott esetben lehet egy helycsere. Ha Kildének nem jött össze a győzelem, akkor Vincent Kriechmayr nyerte mindig a versenyt, ezzel a hátán cipelve a teljes osztrák alpesi válogatottat szinte az egész tél folyamán. Odermatt viszont kitartóan üldözte az említett kettőst, 3 idei második hely után épp a világbajnokságon ért fel a csúcsra a svájci klasszis. Valószínűleg a héten is inkább az első lesikló VK-győzelem lebeg inkább a szeme előtt, mintsem a szakági második hely, amihez eleve kellene Kriechmayr 9.-nél gyengább eredménye.

Ugyan nem lehet év végi dobogós, mindenképp jegyezzük meg, hogy a 42 évesen visszavonuló, Johan Clarey beállíthatja karrierje legjobb szakági helyezését, ha maga mögött tartja Crawfordot. Mi azért nemcsak abban bízunk, hogy a kanadait tartja maga mögött, de talán már leírhatjuk, azért szorítunk, hogy utolsó versenyén, 7 második hely és 2 ezüstérem után meglegyen még az a hiányzó győzelem.

Forrás: MSN

Női lesiklás

Március 15., szerda (11:30)

Sokszínű szezont síeltek a lesiklók, elvégre összesen tizenegyen állhattak dobogóra úgy, hogy Gut-Behrami, Mowinckel, vagy épp Johnson nem mondhatta ezt el magáról. Nyolc futam azonban nem tudja megcsalni érzületünket, a királyszám legjobbja kérdés nélkül Sofia Goggia maradt. Nyert öt alkalommal, emellett kétszer végzett másodikként. Tette mindezt törött kézzel. Igen, ez az idény sem maradt el jókora Goggia-bukás nélkül, ezúttal egy decemberi edzésen, Sankt Moritzban történt vele az eset. Negyedjére emelheti majd fel a lesiklók kis kristálygömbjét az olasz.

A szezondobogó második fokára egész bizonyosan Ilka Štuhec fog felállni. A korábbi kétszeres világbajnoknőt már temetni kezdte a szakma, aztán egy jól időzített lécváltás (a Kästle lécein síel már a szlovén) után varázsütésre változott a helyzet. Három dobogós helyezés, közte egy siker Cortina d’Ampezzón. Emellé jött egy negyedik és két ötödik helyezés, azaz messze nem kicsúszott eredményekről volt szó.

A harmadik pozíció nyitott, alighanem az fog dönteni, ki érez rá hamarább a ritkán síelt soldeui lejtőre. Egyelőre Elena Curtoni birtokolja ezt a helyet. Az élete szezonját teljesítő lombardiai lánynak minden dobogós helyből jutott ezen a télen. A vb, s az azt követő időszak alapján Corinne Suter jobb esélyekkel pályázik a bronzéremre, már csak azért is, mivel Curtoninak csütörtökre kell tartogatni az utolsó hullámhegyét, míg Corinne nyugodtan utazhatott Andorrába. Matematikailag még hatan érhetnek fel a dobogóra. Ortliebtől minimum egy második hely kellene, a többiek pedig győzelmi kényszerben vannak. S ehhez kellene még a Curtoni-Suter páros nullázása. Nem túl sanszos forgatókönyv.

Forrás: Ski Racing Media

Női szuper-G

Március 16., csütörtök (10:00)

Az egész szezonfinálé legizgalmasabb, talán legjobban várt eseménye a női szuperóriás lesz. Öten pályáznak egészen tisztes eséllyel a kristálygömbre, míg a dobogóra összesen hatan érhetnek fel.

Ha az eredményeket nézzük, az említett féltucatból egy kivétellel mindannyian hullámszerű telet síeltek, mindegyiknél feljegyeztünk legalább kettő rontott napot. Az egyelten ellenpélda Mikaela Shiffrin, aki nem adta alább a 7. helynél. Csakhogy ő a hét versenyből hármat kihagyott. Ha nem így tett volna, gyaníthatóan fő esélyese lenne a kristálygömbnek. Így azonban csak jókora szerencsére végezhet a legjobb három között.

A tabella éllovasa Elena Curtoni, mégpedig győzelem nélkül. Kétszer zárt másodikként, s további három TOP6-os eredménnyel büszkélkedhet. Háromszor végzett tízen kívül, rossz hír, hogy ezek közül az egyik a vb-n történt meg vele, a másikat pedig a második kvitfjelli versenyen könyvelhette el. Ha a kiélezett véghajrával járó feszültséget nézzük, akkor a rutin nem mellette szólna. Sokkal inkább a szakág második legeredményesebb sízőjét segítheti ki a tapasztalat. Lara Gut-Behrami negyedik szakági elsőségére tör Soldeun, ami egyesegyedül – a valószínűsíthető VK-második hely dacára – megmentheti idényét. A mindig maximalista svájci kiváló szezonkezdete után január végére hullámvölgybe került, amire ráment a világbajnoksága. Ami a Szuper-G-t illeti, sokba kerülhet neki a Lake Louise-i szezonnyitós nullázása, s a második kvitfjelli zűrzavar sem segítette céljai elérésében. Igaz, nem is hátráltatta, legalább a többi ellenfele is ugyanakkorát szívott vele. Egyébiránt hozta azt, amit tud, haton kívülre nem került. Ha jobb lábbal ébred és szokása szerint megtalálja a harmóniát a nyomvonallal, elsősorban őt kell megverni a trófeáért.

Cornelia Hütter szemszögéből nagy elégtétel ez az idény. Az osztrákok nagy ígéretként tartották számon, aztán megannyi súlyos sérülés és betegség után az is kérdéses volt, visszatér-e egyáltalán a Világkupa vérkeringésébe. A vb-n bronzérmet akasztottak nyakába, azóta pedig valósággal szárnyal. Kvitfjellben előbb győzedelmeskedett, majd a körülményekhez mérten egész tisztességesen helytállt a hóviharban. Ami probléma, az két kiesése. Ami pedig komoly teher, hogy egyedül rajta múlik, hogy zsinórban két szezont kristálygömb nélkül zár-e az ÖSV küldöttsége. Ami az aranymentes vb-vel karöltve azért roppant kellemetlen lenne. Hátránya tizenöt pont Curtonival szemben, vagyis ha 1) előtte végez, 2) dobogóra áll, jó eséllyel megverheti. Gyakorlatilag ugyanebből a helyzetből vághat neki a VK-döntőnek Ragnhild Mowinckel. A norvégok ásza ennél is jobb pozícióban volt a hazai rendezésű VK-hétvége előtt, azt azonban csúfondárosan elbaltázta. Az addig a 8. helynél hátrébb nem végzett klasszis mindkétszer kicsúszott a TOP10-ből. Na, ő nem hivatkozhatott az időjárásra. A tét komoly, mivel még sosem nyert kristálygömböt norvég alpesi sízőnő. A címvédő Federica Brignone egy árnyalatnyival nehezebb helyzetben van. Közel ötven pontos hátrányát és a négy előtte álló hölgyet elnézve reálisan csak a győzelem segíthet neki, s az, hogy minél többen megverik a riválisokat. Curtoni ez esetben nem végezhet az ötödik, Gut-Behrami és Hütter pedig a harmadik helynél előrébb. Sok a potens síző, így ez még akár meg is valósulhat.

Forrás: CBC

Férfi szuper-G

Március 16., csütörtök (11:30)

Marco Odermatt idén már nem érte be egy szakági címmel, és az eddigi 7 versenyből 5-öt nyerve, egy további 2. és 3. helyet szerezve simázta le már Aspenben a kristálygömböt. Ugyan eleinte ki-ki meccsnek tűnt a versenyfutás közte és a szakági címvédő Kilde közt, a norvég viszont előbb Bormióban rontott, majd cortinai kiesése pecsételte meg idei sorsát.

Ez az egyetlen szám, ahol már a dobogós helyekért sincs semmilyen versenyfutás. A két verseny, amit nem Odermatt nyert meg (ha eltekintünk a pontversenybe nem számító VB-től, és annak győztesétől, Crawfordtól), ott Kilde győzött. Emellett a két rontott olasz állomástól eltekintve a norvég is mindig dobogón végzett. Ezzel az eredménysorral már matematikai esély sincs az előrelépés mellett a hátracsúszásra sem. A harmadik helyezett is kényelmes, 100-100 pont feletti űrben lebeg. 2021 szakági bajnoka, Vincent Kriechmayr ugyan csak egyszer végzett idén dobogón, de 2-2 alkalommal volt még 4., ill 5., és egy 7. és 9. hely is összejött még. Előnye 106 pont a negyedik Pinturault mögött. A francia az egyre jobb formába lendülő Sanderrel küzdhet meg a negyedik helyért.

Forrás: CBC

Parallel csapatverseny

Március 17., péntek (12:00)

A parallel csapatversenyt sokszor nem veszik túl komolyan a résztvevő csapatok, így nehéz az esélylatolgatás. Fontos, hogy itt nem élnek a fentebb hosszan részletezett kvalifikációs szabályok, azaz olyan nemzetek is kiállíthatnak csapatot, akik egyébként nem, vagy csak 1-2 VK-döntőre kvalifikált sízőt tudhatnak soraikban. Nagy fricskája volt a számnak tavaly a svájci győzelem. Az alpesiek ugyanis az EK-döntőről utaztattak oda egy kvázi tartalék keretet, ami aztán elhozta a győzelmet. Ha az esélyeket nézzük, a világbajnok Egyesült Államokat, a VB ezüstérmes, olimpiai bajnok norvégokat, illetve Ausztriát és Svájcot mindenképp meg kell említeni. De Németország, Olaszország, Svédország is rendre jól szerepel ilyen versenyeken. Adott esetben a franciák is jók lehetnek, náluk egy tartalékos keret akár nagyot szólhat, ahogy a VB-n is. És ha már világbajnokság, említsük meg az ott bronzérmet szerző kanadai sízőket is.

Ami sokkal nagyobb presztízsértékkel bír magánál a csapatversenynél, az a Nemzetek kupája. Bár erről a tabelláról év közben nem igazán szoktunk szót ejteni, aki követte velünk a szezont, annak nem lehet meglepetés, hogy a tabellát mind női, mind férfi vonalon toronymagasan vezeti Svájc. A férfiaknál a SwissSki gárdája tavaly szoros meccsben hódította el zsinórban harmadszor az elsőséget, ezúttal pedig toronymagasan vezetnek, ráadásul nem is a nagy rivális Ausztria, hanem Norvégia előtt. Nagyon nagy hajrával egyébként Ausztria még behozhatná a norvégokat, de ez Kildét és a bivalyerős technikai keretet látva elképzelhetetlennek tűnik. Ausztriával így 1971 és 2020 után harmadszor esik meg az a csúfság, hogy kiszorul az első két helyről. A dobogósokat tisztes távolból követik a franciák és az olaszok, akik közt kis eséllyel, de még elképzelhető egy helycsere.

Női vonalon szintén Svájc dominált, elsősorban válogatottja mélységének köszönhetően. Dobogókat tekintve ugyan elmaradnak a második helyezett olaszoktól, de helvétek többen és szorgosabban tudták gyűjteni a pontokat. Várhatóan 600 pont feletti előnyük bőven kitart az utolsó héten. Annál is inkább, mert itt az olaszoknak inkább hátrafelé kell figyelni, mivel az osztrák hölgyek épp a szezon végére kapták össze magukat. Már csak 38 pont a két nemzet közti különbség, így itt a versenyfutás könnyen eltarthat a vasárnapi óriásig, amire viszont minden bizonnyal az osztrákoknak előnnyel kellene érkezni. A negyedik helyen az USA áll, 2994 pontból 2028-at gyűjtott Shiffrin, aki így önálló sínemzetként is megelőzné az ötödik helyezett Norvégiát.

Mivel Svájc toronymagasan vezeti a nemenkénti versenyeket, így a józanész szabályai szerint még inkább kiemelkedik az összetett pontversenyben. Behozhatatlan, 2000 pontos előnnyel vezetnek Ausztria előtt, azaz Odermatt nélkül is (!) előnyben lennének. A második hely itt Ausztriának szinte biztos, de két év után visszaszerzett elsőségüket ismét elvesztik az alpesi rivális ellenében. A harmadik hely Norvégiáé, és szinte biztos, hogy 500 pontot Olaszország már fog ledolgozni. Őket követi tisztes távolból az Egyesült Államok, ahol még a férfiakkal együtt számolva is, 13 pont híján a pontok felét Mikaela Shiffrin gyűjtötte.

Forrás: Punch Newspapers

Férfi óriás-műlesiklás

Március 18., szombat (09:00/ 12:00)

Nem az ellenfeleknek köszönhettük, hogy egészen az utolsóelőtti állomásig – úgy, ahogy – nyitott maradt a szakági pontverseny. Elsősorban a Streifen összeszedett sérülése, majd Schladmingtól való távolmaradása adta meg a halovány esélyt Marco Odermatt vetélytársai számára, hogy alakítsanak valamit. (A sors fintora, hogy azon a bizonyos éjszakai viadalon egyikük sem került dobogóra.) Egyébiránt a svájci valamennyi alkalommal a TOP3 között végzett. Hatszor győzött, Palisades Tahoen nem volt szerencséje a rajtszámmal, Alta Badián pedig egy rontott futam után a középsűrűből kapaszkodott fel a harmadik helyig, s végső soron századokon múlt elsősége. Ehhez jött a vb-cím, nem kérdés tehát, ki a szakág ura.

A szezon ezüstérme Henrik Kristoffersen birtokába fog jutni, egyesegyedül a harmadik hely sorsa a kérdéses. No, nem annyira, hiszen Žan Kranjec több mint ötven ponttal vezet Schwarz előtt, Meillard hátránya hatvan egység, míg Pinturault elmaradása túllépi a hetvenet. Bravúr és a szlovén kiesése, avagy jókora rontása kellene a fordításhoz. A szlovén két korábbi negyedik hely után rászolgálna a TOP3-as szezonra, mivel egy szem balul sikerült tengerentúli futamát kivéve mindig a legjobb hat között végzett, még ha dobogóra az újévben nem is állhatott fel.

Forrás: The Press Democrat

Női szlalom

Március 18., szombat (10:30/ 13:30)

Mikaela Shiffrin – három szűkösebb esztendő után – visszafoglalta trónját szlalomban. Már a január végi csehországi hétvégén bebiztosította hetedik kis kristálygömbjét. Hat győzelmét három második és egy ötödik hellyel egészítette ki. Érdekes módon épp verhetetlenségének helyszínén, a hazai Killingtonban esett meg vele az a csúfság, hogy nem állhatott dobogóra. Kétszer remegtek meg idén lábai, először ott, majd pedig a vb-n, amiből minden idők legnagyobb meglepetése született St-Germain aranya révén.

A szezondobogón nem várható különösebb változás. Wendy Holdener 80 ponttal vezet Petra Vlhová előtt, a svájci két régóta várt sikere nyomán rászolgálna az ezüstéremre, a szlovák pedig egy szem győzelme mellett csak háromszor állhatott dobogóra. Legutóbb Årében pedig indiszponáltan síelt. Ezzel együtt meglepő lenne, ha akár az élete legjobb szezonját síelő Lena Dürr, akár a remek formában lévő Swenn-Larsson beelőzné valahogy. Mert ehhez például meg kellene előzniük Shiffrint…

Apró statisztikai érdekesség, hogy ebben a számban a junior-világbajnok alanyi jogon, pusztán VK-helyezése alapján kvalifikált. Aronsson Elfman (9.) ráadásul jelenleg előzi a tabellán a regnáló (felnőtt) világbajnokot, St-Germaint (14.).

Forrás: PBS

Női óriás-műlesiklás

Március 19., vasárnap (09:00/ 12:00)

2019 után gazdagodik újabb óriás-műlesikló kristálygömbbel Mikaela Shiffrin. A félresikerült killington versenynap után csak két hatodik hely éktelenkedik statisztikáján. Mert egyébiránt nem lehetett őt legyőzni, hatot nyert a Világkupában, s az ő nyakába került a vb-aranyérem is. Írhattuk volna azt is, hogy előző nyolc alkalomból hétszer győzött.

Mögötte viszont nem nagyon lehetne kiélezettebb a helyzet, hiszen a második és az ötödik helyezett között mindössze tizenegy pontos differencia áll fent. A forma, s talán a motiváltság alapján Federica Brignone mellett tennénk le a garast. Legalábbis amit az Åre-i második futamban produkált, az nem megszokott egy olyan sízőtől március elején, aki egyébiránt sem a szakágban, sem összetettben nem küzd az elsőségért. Vlhová fejben már pihenőidejét tölti, Gut-Behrami a vb óta (meg ott se nagyon) nem képes egy pályát teljes intenzitással és/vagy koncentrációval lehozni, Marta Bassinótól pedig a családi tragédia árnyékában dőreség lenne sokat várni. Papíron még Hector kéredzkedhet fel dobogóra, de csakis győzelem esetén, mellé említett hölgyek nullázása is elkélne.

Az óriás-műlesikló mezőny egyébiránt sokrétű, mint láthattuk például Grenier győzelme alkalmából. A magunk részéről kíváncsian várjuk, Gaşienica-Daniel odaér-e végre a TOP3-ba a zárónapon. Bár még nem jelentette be, de könnyen lehet, hogy Tessa Worley két vb-címmel és két kristálygömbbal a tarsolyban búcsút int az élsportnak.

Forrás: Burlington Today

Férfi szlalom

Március 19., vasárnap (10:30/ 13:30)

Az utóbbi években, lényegében Hirscher visszavonulása óta, elkényeztetnek minket a műlesiklók. Rendkívül mély merítésű a mezőny, a világranglista első 15 helyezettje rendre dobogóesélyekkel rendelkezik. Ami az idei évet illeti, papíron most is négy aspiránsunk van a kis kristálygömbre. Az esélyek inkább két norvégnak állnak, de adott esetben egy svájci is lehet „nevető Myhrer” az egyenlet végén. Azaz minden adott, hogy nagy izgalmakkal búcsúzzon a szezon.

A szakági tabellát Lucas Braathen vezeti, Val d’Isère-i és adelbodeni győzelmeivel, valamint további három harmadik hellyel. Ezzel az egyetlen az idei szezonban, aki 3 dobogó fölé jutott. VB előtti vakbélműtéte viszont láthatóan megtörte az addigi formát, így nem feltétlenül rá fogadnánk elsőként, de a szlalomban láttunk már ennél nagyobb csodákat is… Braathen előnye 32 pont a tabella élén, így tiszta a képlet, ha az első két hely valamelyikén végez, akkor a riválisok eredményétől függetlenül nyeri a kis kristálygömböt.

Ugyan 32 pont a lemaradása a szakági címvédő Henrik Kristoffersennek, a rutin a háromszoros szakági győztes norvég mellett áll. Kristoffersen Garmischban és Wengenben nyert, továbbá már megkoronázta idényét a hőn áhított világbajnoki címmel. Az éles helyzetek nem szoktak problémát jelenteni számára, de idén azért nem mindig volt képes két átütő futamra egy nap alatt. A matek viszonylag tiszta: ha győz, Braathen nem lehet jobb harmadiknál, második hely esetén pedig ellenfele 5.-nél nem végezhet előrébb. Ha harmadik, akkor egyrészt Braathen már csak 10. lehet, és arra is abban is reménykednie kell, hogy Yule nem győz. Ha negyedik helyen végez Kristoffersen, akkor Braathen 14. helye esetén pontazonosság mellett a több második hely döntene Kristoffersen mellett, amennyiben Yule nem végez az első két hely valamelyikén. Ha ennél hátrébb végez, akkor Braathentől értelemszerűen már nullázás (15. helynél rosszabb) kell, míg Yule továbbra sem lehet jobb harmadiknál. Ha 9., vagy rosszabb helyen végez, biztos nem lesz bajnok, függetlenül a többiek helyezésétől.

Daniel Yule-re gondoltunk, mint aki „á la Myhrer” lophatja el a két rivális elől a kristálygömböt. Emlékezhetünk, 2012-ben a svéd úgy nyert a 3. helyről, 66 pont hátrányból, hogy két előtte lévő riválisa, Kostelić és Hirscher is nullázott, míg ő győzött. Yule mellett az szólhat, hogy a kötélidegzetű versenyző mintaképe, jól kezeli a téthelyzeteket. Madonna és Kitzbühel győztese ellen viszont azt lehet felhozni, hogy a dobogós helyek mellett rendre becsúsznak 10-15 körüli rontott napok is. A Myhrer-féle párhuzam egyébként azért is állhat, mert 65 pont a lemaradása Braathen mögött, míg Kristoffersentől 33 pontra van. Azaz számára az első két hely elfogadható csak. Győzelem esetén Braathen maximum 8., Kristoffersen legfeljebb 3. lehet. Ha Yule a második helyen végez, akkor Braathen 15. helye esetén a svájci végezne leőrébb, több második hellyel, persze ha Kristoffersen nem végez 5.-nél előrébb.

Meglepetésre van még egy „aspiráns”, az egyetlen műlesikló, aki idén minden versenyen pontot szerzett, Ramon Zenhäusern. Chamonix győztese az emlékezetes Palisades Tahoe-i versenyen a laposon dobta el a győzelmet, de így is 99 pontra zárkózott a szakági tabellán. Csak a rend kedvéért jegyezzük le a lehetetlent: Zenhäusern a szakági győztes, ha nyer, Braathen nulláz, Kristoffersen legfeljebb 8., Yule pedig legfeljebb  a dobogó legalsó fokán végez. Ebben az esetben egyébként 1, illetve 2 ponttal verné a két norvégot, 6-tal honfitársát…

A dobogóra reálisan fenti négyesből férhetnek fel hárman, de ha már leírtuk, hogy nyerhet Zenhäusern, akkor azt is írjuk le, hogy győzelemmel, és a két svájci nullázásával Feller, Meillard, és Straßer is odaérhet a harmadik helyre, de maximum oda.

Forrás: Skiweltcup.tv

Néhány szó a második vonalról (EK-finálé)

Az elsőszámú kontinentális versenysorozat egyfelől kiváló ugródeszka a Világkupába azon sízőknek, akiket valamilyen oknál fogva nem lökte a mélyvízbe, másrészt a VK-csapatok alkotó sportolók számára gyakorta az Európa Kupa egyfajta második, utolsó esélyként funkciónál. Egy éve Franziska Gritsch és Giovanni Franzoni nyerte az összetettet, ma már egyikőjüket sem kell bemutatunk. Az EK szezonzárójának a norvégiai Narvik ad otthont az elkövetkező napokban.

A nőknél az összes betervezett versenyt, mind a 32-t meg tudták tartani, ellentétben az előző évek gyakori lemondásaival. Az összetettet Christina Ager vezeti. A 27 esztendős sportoló az osztrák B-keret tagjaként szép számban termelte a pontokat a Világkupában, többször végzett már a legjobb húsz között. Az EK-ban négy győzelemnél és hét dobogónál tart, ugyanakkor mindkét gyors számban nagyjából ötven pontos elmaradásban van az élen állóhoz képest. Lesiklásban kvalifikációt szerzett a VK-fináléra, ő pedig lemondott az EK-összetettről.

A korábbi ifjúsági olimpiai bajnok és kétszeres junior-világbajnok Nadine Festnek nem kell ilyen dilemmával szembesülnie, nála változatlanul várat magára a berobbanás a felnőtt mezőnybe. Pedig ő is már 24 éves. Jó hatvan pontos elmaradást kellene ledolgoznia Agerrel szemben, ha 2019 után másodjára meg szeretné nyerni az EK összetettjét. Emellett lesiklásban ő vezeti a tabellát, s ha ez nem változik, akkor hatodik alkalommal szerezne trófeát valamelyik szakágban.

Az összetett harmadik helye a mind a négy számban eredményes Doriane Escané, a svéd újhullám kiválósága, Moa Boström Müssener, a már VK-szinten is bemutatkozó Beatrice Sola, valamint a Szuper-G tabella éllovasa, Michaela Heider között dőlhet el. Ám mivel a francia lány négyszámos, nem zárható ki egészen, hogy másfélszáz pontos hátrányát ledolgozza. Igaz, ő inkább a szorgalmas pontgyűjtő kategória volt idén, futamot például csak kettőt nyert.

Óriás-műlesiklásban biztos Hilma Lövblom győzelme, szlalomban nagy hármas csatára van kilátás Boström Müssener, Sola és a múlt hétvégén kvalitásait VK-szinten is fitogtató Cornelia Öhlund között. Huszonegynéhány pont van hármójuk közt. Az EK adta meg többeknek azt a fajta önbizalmat, amit aztán a Világkupában is kamatozni tudtak. Ilyen volt decemberben Asja Zenere, vagy a vb-t követően Melánie Meillard, Öhlund, vagy épp Marie Lamure és Anita Gulli. Nem lehet nem észrevenni a norvég tehetségek kibontakozását most már a nőknél is, de erről majd külön cikkben értekezünk.

Forrás: St. Galler Tagblatt

A férfiaknál 30 versenyt követően huszonéves koruk közepét taposó, eleddig különösebben nem eredményes sízők foglalják el az első négy helyet. Josua Mettler bő kétszáz ponttal vezeti az összetettet, eközben egyik szakágban sem fog dobogóra állni a szezon végén, s összesen három TOP3-as helyezése van. Ez a folytonosan változó összetétel EK-mezőnyök sajátja. Egyébiránt Mettler vaskos pontokat akasztott le a Streifen, ami azért mutatja, nem rossz sízőről van szó. A második helyezett honfitársat, Marco Kohlert aspeni pontszerzése kapcsán ismerhettük meg. Ő elsősorban lesiklásban erős, e minőségében megnyerte a szakági EK-trófeát.

Nem is lenne igazi egy versenysorozat, ha nem találnánk a legjobbjai közt legalább egy norvégot. Halvor Hilde Gunleiksrud öt dobogójának hála biztosan behúzta a szlalomosok szakági pontversenyét, összetettben pedig jó lehet egy TOP3-ra. Ő 22 esztendős. A kackiás bajuszú Stefan Riesert az osztrák csapatot ért sérüléshullám, no és Mayer visszavonulása után kezdték felépíteni, ő is eséllyel pályázik egy szezondobogóra. Egyébiránt az EK is inkább a svájciakról szólt, könnyen megeshet, hogy az öt trófeából négyet a helvétek visznek haza. Szuper-G-ben Amaud Boisset csupán pár ponttal előzi meg Florian Schiedert, aki biztosan Soldeut fogja választani. Ha nem ő, akkor Gilles Roulin arathatja le a sikert. Óriás-műlesiklásban jelenleg kettős svájci vezetésre áll a helyzet. Livio Simonet vezet Marco Fischbacher előtt, de Hannes Zingerle, s akár Mettler is beleszólhat az elsőség kérdésébe.

Hírdetés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s