Marco Odermatt győzött a szombati óriás-műlesikláson, Kranjska Gorán. A svájci sízőt alaposan megszorongatta a másodjára hatalmasat síző Alexis Pinturault, aki 3 helyet javítva végzett a második helyen. Kristoffersen megőrizte a 3. helyet, miután Kranjec a második futamban gyengébb sízéssel lecsúszott a dobogóról. A szlovén és a norvég közé Brennsteiner férkőzött még be.
Már-már hagyományosnak mondható, hogy a VK-döntő előtti hétvégét a férfi alpesi sízők a szovéniai Kranjska Gorán töltik. A világjárvány óta pedig újdonság, hogy már nem a két technikai számban rendeznek egy-egy versenyt, hanem a Podkoren lejtőn ikonikusnak számító óriás-műlesiklást duplázzák a hétvége során. Ilyenkor talál gazdára minden évben a Vitranc-kupa, amit már a ’60-as évek óta adnak át az itt rendezett versenyek győzteseinek – azaz jobbára azóta a világkupa aktuális állomásának futamgyőztesei vihetik haza.
Lévén, hogy a maival együtt még három verseny volt hátra a szakágban, így a VK-döntőért és a szakági 25. helyért folyó harcba ma még nem megyünk bele. Odermatt viszont előzetesen már kalkulálhatott az idei harmadik kristálygömbjével is. Ehhez viszont nem volt elég nyernie, Kristoffersen nullázására is szüksége volt. A rajtlistára pillantva több hiányzó is akadt: Alexander Schmid a héten keresztszalagját szakította, így őt már nem látjuk idén. McGrath a VB óta hiányzik sérülés miatt, míg Muffat-Jenadet még korábban befejezte az idei szezont. Mellettük a szakágiban 19. helyezett, Kilde sem indul a hétvégén, ami egyébként Odermatt biztos címvédését is jelenti – ha még bárki kételkedett volna.
Az első futam pályáját a norvégok edzője tűzte, egy komolyabb trükköket nem tartalmazó, átlagos tűzésű pálya lett mindennek eredménye. Ami pedig a hőmérsékletet illette, az némileg fagypont felett volt már a déllőtt folyamán is.
Loïc Meillard (7.) szép technikával síelt, mint mindig, volt viszont egy necces kapuvétele. Teltházas lelátó várta a mezőnyt – mindez Žan Kranjecnek (2.) volt köszönhető. A szlovén meg is hálálta a bizalmat, bevállalós sízése egy kisebb rontás ellenére is nagy előnyt jelentett neki. Marco Odermatt (1.) egy zöld szektor után kényszerült nagyobb korrekcióra, ami viszont szokás szerint nem zökkentette ki, és a pálya második felében fél másodpercre tornázta fel a fórt. Marco Schwarz (6.) egy amerikai győzelemmel a zsebben tért vissza az óceán ezen oldalára. Ezúttal viszont kissé visszafogottnak látszott, ebből eredt másodperc körüli hátránya.
Lucas Braathen (8.) az utóbbi időben szokatlanul visszafogott meneteket produkál, ezúttal is nagyon konzervatívan síelt. Henrik Kristoffersen (3.) a pálya felső szakaszán remekelt, és bár saját szintjén elfogyott a lendület a legvégére, de ezzel együtt is épp csak elmaradt Kranjectől. Másodpercen belül tudott megérkezni az egyébként több apró hibát vétő Alexis Pinturault (5.) is, akinek viszont sebességére nem lehetett panasz – ha a záró szektortól eltekintünk. Gino Caviezel (9.) nem vállalta el azt a sebességet, ami itt ma az élmezőnyhöz volt szükséges, de az már látszott, másodperc felett is egyre sűrűsödik a mezőny.
Filippo della Vite (10.) igen előkelő rajtszámot harcolt ki magának a szezon végére, de ezt csak mérsékelten tudta kihasználni. Remek második szektora után nagy rontása miatt az előtte leért nyolc sízőből senkit nem tudott megelőzni. Filip Zubčić (11.) idei hányattatását a délelőtti menet is jól jellemezte: elsőként síelt rosszabbul Odermattnal a svájci rontott második szektorában is. Az egyre csak melegedő hőmérsékletre kezdhettünk már gyanakvással figyelni, mivel a fenti részen egyre előbb River Radamus (16.) majd Raphael Haaser (15.) is nagy hátrányba került. Stefan Brennsteiner (4.) viszont megmutatta, lehet még fent nagyot síelni. Agilis sízéssel folyamatosan a dobogósokat támadta, végül csak pár századdal maradt el a harmadik Kristoffersentől.
Rasmus Windingstad (13.) túlságosan neki akart rontani a meredeknek, ráadásul a annak alján, a lankásabb szakaszra szinte teljesen elfogyott lendülete. Manuel Feller régi önmagát idézve kezdett rodeóba, aminek egy szektor után kaputévesztés lett a „jutalma”. A pálya első fele alapján több volt Luca de Aliprandini (14.) menetében, lentebb viszont már többször hibázott. Innentől kezdve az is csodaszámba ment, ha valaki a rajtszámánál jóval erősebb helyezést ért el. Ilyen volt Aleksander Steen Olsen (12.), remekbeszabott befejezéssel. A romló pálya ugyan az erősebb meneteket nem tette lehetővé, de abban segített, hogy a célba érők továbbjussanak – közéjük tartozott Erik Read (22.), Mathieu Faivre (19.), Justin Murisier (17.), Giovanni Borsotti (27.), Patrick Feurstein (25.), Leif Kristian Nestvold-Haugan (26.). Roland Leitinger (20.) viszont későn érkezve végzett a 20-ban, míg Sam Maes (32.) 30-on belüli rajtszáma ellenére is elesett a továbbjutástól. Valamint akadt számos kiesőnk, így Joan Verdu, Tommy Ford, Thomas Tumler, Livio Simonet és Simon Maurberger.
A kiesők révén akadt kiadó hely a továbbjutáshoz. Harminc után az első figyelemreméltó név James Crawfordé (31.) volt, de a szuper-G világbajnoka 1 századdal lemaradt a második futamról. Hatalmasat síelt viszont 45-össel Hannes Zingerle (17.), aki messze a legjobban teljesített a későn rajtolók közt, ráadásul nála később már senki nem jutott tovább. Második futamot síelhetett még Daniele Sette (21.), Semyel Bissig (23.), Mattias Rönngren (24.), Fabian Gratz (28.), Štefan Hadalin (44-essel 29.) és az első pontjaira ható kanadai Asher Jordan (43-assal 30.).
A második futam pályáját olasz edző tűzte. Stílusában viszonylag hasonló vonalvezetés várt a sízőkre. Az időjárás hasonló arcát mutatta, csak délre sajnos tovább melegedett a hőmérséklet. Így várható volt, hogy a pálya hamar romlásnak indul majd.
A hazaiak örömére a verseny korai szakaszában Štefan Hadalin (17.) állt az élre, de az eggyel előtte rajtoló, és első pontjait megszerző Asher Jordan (20.) is szépen lépegetett előre. A versenynek ezen szakaszában a szlovén és a kanadai átlépték előbb Fabian Gratzot (29.), Giovanni Borsottit (25.), és Leif Kristian Nestvold-Haugent (23.) is. Patrick Feurstein () állt a legközelebb ahhoz, hogy megelőzze Hadalint, de végül csak Jordant tudta megelőzni. Mattias Rönngren (28.) ideges futammal csúszott vissza, de a folytatásban Erik Read (21.) és Semyel Bissig (22.) is közel állt ahhoz, hogy felférjen a pillanatnyi dobogóra. A délután első kiesője Daniele Sette volt, akit egy hupli dobott meg és dobott egy piruettet az utolsó letörés előtt.
A pálya egyre inkább kezdte megadni magát a 6 fokos napsütésben: előbb Roland Leitinger (24.), majd Mathieu Faivre (26.) adott el közel egy másodperces előnyt. Hannes Zingerle (18.) épp másodperc feletti előnnyel vágott neki a pályának, és ezt bátor sízésének hála végig, az utolsó ellenőrzőpontig tartani tudta. A óra viszont nem az olasszal volt, 4 századdal kapott ki – jegyezzük meg, a hazaiak örömére. A sormintát látva azt hihettük, inkább Zingerle menete volt kiemelkedő, a folytatásban ugyanis Justin Murisier (27.) is tetemes előnyből csinált hasonló hátrányt. River Radamus (15.) viszont egyből ránk is cáfolt: az amerikaiak szokott vagányságával hozta le a menetet, mindössze lassú ütembe olvadt előnye. Végül Zingerlénél is jobb időt síelt, így magabiztos előnnyel ugrott az élre.
A reklámszünetet követően Raphael Haaser (16.) komoly kihívóként lépett elő. Ide-oda váltott az óra a piros és a zöld színek közt. A hajrá viszont nem sikerült elég jóra, így Hadalin és Radamus közé fért be. Rég láttunk valamit a „régi” Luca de Aliprandinitől (10.), most viszont hatalmas rodeóban síelt végig. Nagyobb hibáit bődületes vagány tempóval kompenzálta, fél másodperccel előzte Radamust. A vezetés viszont majdnem egyből odalett: Rasmus Windingstad (11.) kevesebb hibával, de valamivel kevesebb vagánysággal mindössze egy századdal maradt alul. Rögtön megy másik norvég, Alexander Steen Olsen (12.) is hasonlóan kompetens menettel szorongatta az olaszt, de a századok továbbra is de Alpirandinivel voltak.
Úgy tűnt, Filip Zubčić (13.) menete alatt nem akad izgulnivalója az olasznak, erre a meredek utáni szakaszon síelt hatalmasat a horvát, majdnem 4 tizedes előnyt kapott le a végén. Szoros meccsek után Filippo della Vite (14.) hamar került hátrányba kisebb hibái révén. De Aliprandini így is csak pár pillanatig dőlhetett hátra, ugyanis Gino Caviezel (6.) klasszis menettel rukkolt elő. Hibát távolról sem láttunk menetében, mindezt pedig remek tempóval tudta végigsíelni. A harmadik legjobb futammal, másodperc feletti előnnyel állt az élre – azaz az olasz menetét is meg tudta fejelni.
Az első futam nyolc legjobbja volt hátra, közülük Lucas Braathen (8.) volt az első, de ezúttal is inkább egy túlontúl megfontolt menetet láthattunk. Kis előnye révén szoros meccsben volt Loïc Meillard (7.) saját honfitársával. A technikára ezúttal sem lehetett panasz, de mivel a célra nem fordult előnnyel, így Caviezelnek nem volt különösebb izgulnivalója a végén. Marco Schwarz (9.) ezúttal kevésbé volt átütő, a cél előtti részbe ráadásul komolyabbat hibázott. Alexis Pinturault (2.) remek tempóban, a pálya állapotát meghazudtolva síelt. Nem remegett meg a nagy sebesség és a romló pálya ellenére sem. Hadalin futamától is alig maradt el az ideje – magabiztosan célozta meg minimum a dobogót is.
Stefan Brennsteiner (4.) futamára nem lehetett különösebb panasz, de a francia idejével nem tudott konkurálni. Henrik Kristoffersen (3.) tempója is elmaradt a franciáétól, hamar hátrányba került, de a pálya végén sokat tudott még fogni – bár a vezetésre ez sem volt elég. Rég várnak a szlovének már egy hazai dobogóra a Podkorenen, ami a férfi versenyeket illeti. Žan Kranjecnek (5.) viszont több kisebb hibát is vétett így már a pillanatnyi dobogóra sem fért fel – holnap javíthat. Marco Odermatt (1.) volt már csak vissza. A svájci is megküzdött Pinturault-val, a cél előtti utolsó időmérő már minimális hátrányt mutatott, köszönhetően egy megbillenésnek. Odermatt viszont még innen is újítani tudott és megőrizte az első helyet.
Marco Odermatt 4 éve és 2 napja ugyanezen a lejtőn ünnepelte karrierje első VK-dobogóját, amit további 47 követett. Ebből 21 győzelem, aminek több mint fele, szám szerint 12 született óriásban. Ezzel a győzelmi számmal egyébként beérte Aamodtot, Cuche-t, Kildét és Parist. Azaz aktív sízők közül csak két dobogós társa rendelkezik több győzelemmel. Alexis Pinturault 76. dobogóját szerezte, idén viszont még csak a másodikat. Óriásban így 2011 óta minden szezonban legalább egyszer dobogón végzett. Henrik Kristoffersen kereken 80. alkalommal végzett a legjobb 3 közt, „gyengébbik” számában 29. alkalommal.
Azzal, hogy Aleksander Aamodt Kilde bejelentette, nem utazik el Szlovéniába, már a hétvége előtt tudható volt, hogy Odermatt mindenképp címet véd az idei szezonban. A szakági tabellán Odermatt előnye 140 pont, azaz holnap egy 3. hellyel már Kristoffersen eredményétől függetlenül biztosítja a szakági győzelmet.
Holnap újabb óriással, a VK-döntő előtti utolsó versennyel folytatódik a program.
Borítókép forrása: blick.ch
Síparadicsom Blog 