Olasz győzelemmel zárult a Sankt Anton-i junior-világbajnokság, miután Corrado Barbera szoros versenyen verte a szlalom egyik nagy esélyesét, a svéd Adam Hofstedtet. A franciák Antoine Azzolin révén újabb éremmel gazdagodtak. A magyarok nem értek el helyezést a zárószámban.
Remek időjárási körülmények és pályaviszonyok közepette kezdődött az első futam, melynek nyomvonalát a svájciak edzője állította össze. Alban Elezi Cannaferina (2.) rögtön mértékadó alapidőt állított fel. Szép szűk íveket húzott az óriás-műlesiklás újdonsült junior-világbajnoka, aki a lenti széttűzött kapuk sem igazán zökkentették ki a ritmusból. Egy-két megingáson kívül. Corrado Barbera (1.) látványosan pattogós sízése a laposon hozott értelmezhető különbséget a kontójára. Közel négy tizedet osztott a franciának, őt már senki nem bírta felülmúlni. Theodor Bräkken nagyon túltolta a rizikót: fent jókora rendőrkanyarral fért be egy korai kapuba, a laposon lenullázta sebességét, utóbb pedig egy katapulttal fejezte be szereplését. A junior-ranglistát két svéd vezette, ám mindketten sérülten érkeztek St. Antonba, ami meglátszott szereplésüket. Adam Hofstedt (10.) komoly nehézségeket élt meg a meredeken, egyértelműen érződött rajta az edzéshiány. Kilian Prammstaller egy darabig jól olvasta a pályát, kétharmadnál még vezetett egy kevéssel. Az újabb letörésnél viszont végzetesnek bizonyult a késés, amibe terelte magát. Antoine Azzolin (5.) a konszolidáltabb fajtából tudta le menetét. Kiesés szélére nem került, de alig maradt másodpercen belül. Fabian Ax Swartz (13.) egy szekundummal ment gyöngébbet a franciánál. Egylábas mentéstől kezdve minden volt zaklatott menetében.
Stefano Pizzato, majd utóbb Auguste Aulnette egyformán szabálytalan kapuvételért került a kizárás sorsára. Az osztrák legények egész korrekt kiindulási pozícióba kerültek. Jakob Grebert (4.) akkortájt dobogóra vitte bátorsága, Ralph Seidler (10.) a fenti ritmustöréseknél esett ki pár pillanatra egyensúlyából. Pár centin múlt ugyan, de Eduard Hallberg a második stanglira lépéssel kínosan korán fejezte be szereplését. Jay Poulter (21.) lelkesedését ki kell emelnünk, kár, amiért rengeteg hibával párosult. Nickco Palamaras (3.) remek dinamikával, stabil léctartással oldotta meg a maga 50 másodpercét. Immáron a német foglalta el a pódium alsó fokát. Az első tizenöt versenyzőt Cooper Puckett (6.) zárta le. Megbízható, kellően gyors pályát ment, habár itt-ott majdnem elvitte a lendület. A továbbiakban még Marinus Sennhofer (7.) és Camden Palmquist (8.) verekedte be magát a TOP10-be. Kiesett a tavalyi EYOF-győztes Erik Saravuo, 60-as rajtszámmal Úry Bálint, majd 75-össel Hozmann Rudolf, s végül 102-essel a székelyföldi Szőke Hunor is. Összességében egyébként 129 síző próbált szerencsét a zárónapon.
A finn edző éppúgy 60 stanglit tűzött délutánra, mint amennyit elsőre kellett a srácoknak kerülgetniük. Verőfényes, tökéletes síidőben búcsúzott Sankt Anton. Az első tíz sízőnek csupán a fele ért célba, többek közt a Szuper-G ezüstérmese, Lenz Hächler, vagy Zrinka bátyja, Tvrtko Ljutić is erre a kétes listára került. A versenyt Poulter (11.) vezette a kanadai Sola (14.) és a német Lindenmayer (16.) előtt. Az élen a reklámszünetig egyszer történt változás. Sandvik (4.) extrát nyújtott, magas pozícióból síelte meg a délután legjobb futamát, amivel még a dobogótól sem maradt le sokkal.
Jó darabig a norvég mögött mind szorosabbá vált üldözői sorért zajlott a küzdelme. A spanyol Barata (12.) inkább volt ésszerű, mint tempós, a svéd Palmer (8.) jónéhány hibájával együtt erős teljesítményt tett asztalra, a normálesetben a favoritok közt számon tartott Ax Swartz (6.) másodjára villantotta meg tudását. A meredek pofásra sikerült, a vertikálisok közti tempóátvitelbe már bele lehetett kötni. Gino Stucki (18.) teste egyszeriben teljesen kifordult, kész csoda volt, hogy folytatni tudta a nagyon visszaesett svájci. A svédeknek sokkalta jobban ízlett a harmonikusabb sízést erőltető tűzés. Ax Swartz után Hofstedt (2.) is szebbik arcát mutatta, a szűk és pörgős ívek elegendők voltak a vezetés átvételéhez. Seidler (10.) mozgása igencsak rendezetlenné vált a meredeken, onnantól fogva a valóban jó eredmény esélye elúszott. Flavio Vitale (13.) komoly bravúrt hajtott végre 44-es rajtszámmal, ráépítkeznie már kevésbé sikerült, a dobogósokat nem veszélyeztette.
Az utolsó reklámszünet után kezdetét vette a csillaghullás. Palmquist (9.) fordulói nem voltak tankönyvbe illőek, a folytonos billegés sok neuront vont el a koncentrációs idegszálaiból. Vagy hogyan írjuk le finoman, hogy totál dekoncentrált volt az amerikai. Sennhofer (5.) erősebb teljesítménnyel jelentkezett, a lankára ugyanakkor elfogyott a lendület. Rosszkor került mélyre. Puckett nem az a kockázatkerülő alkat, nos, esetében a kevesebb több lett volna. Egy kitérés után kvázi újra kellett indulnia, a második rontással már vége lett a dalnak.
A franciák felemásan szerepeltek. Azzolin (3.) 9 tizednyi hátrányát egy szektor után lefelezte, a meredeken nem igazán tudta, milyen tempót érdemes diktálni. A lankájára büszke lehetett, lényegében ott szerezte meg a bronzérmet – pár századdal elmaradva a svéd sporttárstól. Greber volt az osztrákok legeslegutolsó még pislákoló reménye. Mindent beleadott, ám a laposon egy kicentizett stangli után megbillent, onnan már egyenes út vezetett a pályán kívülre. Palamaras a határon, azon is túl síelte volna meg a világot. Jól haladt a vb-győzelem irányába, a lanka végeztével csaknem minden előnyét visszaépítette. Elég volt egyetlen megbillenés, és két lába közé vett egy stanglit. Elezi Cannaferina (6.) remek technikával egy darabig kozmetikázta túltelítve vagány stílusát, de még a lapos előtt jött egy összedőlés, amiből gyakorlatilag újra kellett kezdenie mindent. Barbera (1.) 1,74-ről már nem szerencsétlenkedte el az aranysanszot. A letörésnél azért megszenvedett a pozíció tartásával, nem ment tehát minden simán, de a rodeozással együtt nem kapott többet másfélnél délután.
A junior-világbajnokságról összesen tíz ország képviselői távoztak éremmel, az Egyesült Államok és Kanada ezt nem mondhatta el magáról. A házigazdáktól csupán két bronzéremre futotta, ami gyönge szereplésnek számít, azzal együtt is, hogy napokkal a viadal előtt dőlt ki két többszörösen éremvárományos ászuk, Salzgeber és Olivier. Az éremtábla élén Svájc végzett, döntően Stefanie Grob négy érmének köszönhetően, de ki kell még emelni a két technikai számban duplázott Hanna Aronsson Elfmant, valamint a teljes mezőny legfiatalabbjaként a Szuper-G aranyát, s az óriás bronzát learató Lara Colturit. A magyar csapatból Bányai Attila gyorsasági számokban nyújtott teljesítménye emelendő ki.
Folytatás következik egy év múlva Franciaországban!
A címlapon szereplő kép forrása: Targatocn.it
Síparadicsom Blog 