Alban Elezi Cannaferina győzelmét hozta a férfiak óriás-műlesiklása a Sankt Antonban zajló junior-világbajnokságon. A francia mellett a norvég utánpótlás is fényesen áll (nem mellesleg: Braathen, McGrath és Steen Olsen is egész nyugodtan elindulhatott volna még a juniorok közt), hárman végeztek a legjobb hat között, Sandvik lett közülük érmes. A finn Hallberg zárt a második helyen. Bányai Attila az 53., Szabó-Szélyes Szilárd a 70. helyet szerezte meg.
A junior-világbajnokság utolsóelőtti férfi versenyszáma az óriás-műlesiklás. Az amerikai edző által tűzött nyomvonal engedte, hogy a sízők teljes erőbedobással támadjanak, kifejezetten látványos, izgalmas menetek követték egymást. A francia Flavio Vitale (7.) nyitócsúszása egynek elment, de azért bőven lehetett fogást találni rajta. Jesper Wahlqvist (11.) vagánysága átcsapott zaklatottságba, így pedig esélye nem volt igazából az elején maradni.
Theodor Brækken (2.) szintet tudott lépni, a meredeken különösen hatékonynak bizonyult. Szűk fél másodperccel állt a lista élére a norvég. Cyril Eberle (19.) túlzottan konszolidáltan síelt, korán fordult az ívekre, ami nem tett jó kanyarsebességének. A beszedett 2 szekundummal gyakorlatilag lemondhatott az éremszerzésről. Alban Elezi Cannaferina (1.) elejétől az utolsó méterekig a határon haladt, tette mindezt érdemi megingás nélkül. A francia GS-szekció utánpótlása adott, mintegy 3 tizeddel került a norvég elé a tabellán. Hans Grahl-Madsen (6.) könnyed eleganciával síelt, esetleg a letörésnél lehetett feljegyezni nála egy mélyre kerülést. A kevesebb vállalás azért súlyos tizedeibe került. Auguste Aulnette (22.) szintén elment a falig, egy szektoron át tartotta honfitársát, aztán épp a „lankán” túlcsúszott, onnantól újra kellett halmoznia a tempóját. Eduard Hallberg (3.) a két norvégot választotta el egymástól. Becsülettel kockáztatott a finnek tehetsége, emiatt volt egy kezes mentése, cserébe tempója végig kiegyensúlyozottan erős volt.
Sandro Zurbrügg (4.) technikai képzettsége egyelőre magasabb színvonalat képvisel. Tisztább íveket húzott, noha ő is fergeteges dinamikával fordult. A dobogóvárományosok szorosan követték egymást, a svájci sporttársat három század választotta el a 3. helytől. Sindre Myklebust (9.) belső léce rendre rakoncátlankodott alatt, az akadozott kanyarvételek megjelentek időeredményében. Simen Sellæg (25.) kilogrammonként spriccelte a havat minden egyes kanyarban. Márpedig aki ennyi élt használ, törvényszerűen kerül a lista legvégére. Pietro Giovanni Motterlini (8.) párszor előrébb billent az ildomosnál, egyébként korrekt menetet teljesített. A norvég utánpótlás egyszerűen kimeríthetetlen a technikai számokban. Oscar Andreas Sandvik (5.) is remekül síelt, szép magasról fordult a kanyarokra. A 6 tizedes hátránya annyit jelentett, hogy a dobogótól csupán századok választották el. Davide Leonardo Seppinél (13.) túl direkt ívekkel operált, az olasz inkább a leszakadókat erősítette. Noah Geihseder (16.) menete nem kezdődött jól, előbb megdobta egy kapu, majd volt két késve vett akadálya. Ez nem tett jót magabiztosságának, hátránya inkább a 2 s-et súrolta. Ingerülten távozott a kíváncsi tekintetek elől.
Az első reklámszünet után Fabian Ax Swartz (18.) próbálkozott második legerősebb szakágában. Délelőtt nem alkotott maradandót, az ideális ívekről gyakran méterekkel késett le. Charles Gamel Seignieur (15.) balanszproblémáira ráment a teljes futama, Felix Marksteiner (10.) aktív sízése a pálya feléig éremreményekkel kecsegtette a hazaiakat. Cooper Puckett (20.) vérbeli amerikai vadócsága nem párosult erős kanyarívekkel, a lesikló bajnok Rok Aznohnál (23.) pedig azért érződött, hogy a jövőben maximum kiegészítésként fog tekinteni az óriásra. Hannes Amman (12.) egész bíztató pozíciót küzdött ki magának délelőtt, ekkortájt már a 2 s-en túli időkülönbség vált átlagossá. Az olasz Lorenzo Thomas Bini (21.) is ezt a szintet hozta. Zsinórban hat síző hullott el ezt követően. Különösen a Szuper-G junior-világbajnokánál, Livio Hiltbrandnál volt veszélyes a szitu, hiszen a célra fordulva akadt be bal léce a kapuba. Szerencsére nem lett sérülése a vége. A svéd Adam Hofstedt (14.) bátorsága megnyilvánult rajtszámájoz mérten szép helyezésében.
Harmincon túl Antoine Azzolin repesztett egy zöld szektort, a folytonosan kicentizett sízés vége nem is lehetett más, mint kaputévesztés az utolsóelőtti akadálynál. Niklas Skårdal csúnyát bukott ugyanott: telibevágta a kaput, majd egy kis repülés után a védműbe vágódott. Komoly baja azért nem esett. Az 59-essel elstartolt Úry Bálint két, simán TOP30-cal kecsegtető szektor után búcsúzott, szintén a vége felé esetén a székelyföldi Szőke Hunor 112-es rajtszámmal. Bányai Attila (77-essel az 53.) és Szabó-Szélyes Szilárd (115-össel a 83.) viszont folytathatta délután.
A délutáni nyomvonal felelőse francia illetőségű volt. Voltak izgalmas megoldások, alig-alig lehetett látni tiszta menetet az első 10-15 sízőnél. Tíz sízőt követően Aulnette (13.) vezetett az osztrák Pramstaller (18.) és Sellæg (19.) előtt. Cooper Puckett nem mindennapi módon esett ki. Olyan szinten szűkre akart venn egy balos kaput, hogy „ottfelejtette” mindkét lécét, majd fenéken gurult métereket a bukótérben. Eberle (27.) hibát hibára halmozott, jelentősen hátrébb esett a tabellán. Ax Swartz (14.) határozottan jobban teljesített másodjára, mert bár egy-két kiszélesítése azért akadt, jó lendületét a célig megtartotta. Az egy század híján a délután legjobb menetét síző franciával szemben ez kevés volt. Kilian Abplanalp (10.) ugyanúgy adagolta a gázt, mint a svéd, a nagy rontás nála azonban hiányzott, így már élre lehetett állni. Geihseder (12.) motiváltan veselkedett neki a pályának, alapvetően jó dinamikája a végsőkig kitartott, de a századokkal nem volt szerencséje.
A reklámszünet után Gamel Seigneur (16.) nem volt kellőképp pontos ahhoz, hogy akárcsak az aktuális dobogósok közé kerüljön. A svéd Hosfstedt (9.) bátran küldte léceit a kanyarokba, igaz, pár ritmustörése okán inkább csak hozott előnyéből élt. Seppi (8.) azonnal kihasználta ezeket a rontásokat, amolyan olaszos kanyarulatokkal száguldott le a lejtőn. Amman (15.) jó úton haladt a vezetés esetleges átvétele felé, csak aztán egy balos kanyarban túldöntötte léceit. A bukótérből visszatérve nem maradt sok esélye. Wahlqvist „mindent, vagy semmit” alapon rendkívül agresszíven rongyolt neki a pályának. Nem húzta sokáig, a jó nagy késések megfizették az árukat. Marksteiner (17.) feszült, bizonytalan menetével eldőlt, hogy Geihseder maradt a legjobb osztrák, továbbá az, hogy ő sem fog érmet szerezni. Myklebust (20.) több helyütt besokallt, a jelentékeny kezdőtempót csak jókora belefékezéssel lehetett kezelni.
Motterlini (10.) már a délelőtt legjobb nyolcasából startolt el. Hasonlóan szűk, a kapukat érintőről vett ívekkel ment, mint korábban Seppi, a bökkenő csak az volt, hogy előbb az első kapuk egyikén, majd az ominózus utolsóelőtti akadálynál mélyről kellett korrigálnia. Épp befért a TOP3-ba. Ahhoz képest, hogy végig a határon síelt, egész tiszta menetet tudhatott magáénak Vitale (7.). Azonnal letaszította a franciát az élről Grahl-Madsen (6.). Értelmezhető különbség nem mutatkozott kettejük közt, inkább a délelőtti differencia bizonyult döntőnek. Sandvik (3.) még egy fokozattal feljebb kapcsolt a már azért viseltesebb pályán. Ráérzett a nyomvonalhoz passzoló maximális sebességre, jó íveken haladt, a vége különösen erős volt. Zurbrügg (5.) szintén támadott az utolsó méterekig, a végtempója nem volt elégséges a norvéghoz mérten. Hallberg (2.) a lankásabb átkötő részen fogott sokat Sandvikon, ezzel vált biztossá a finn érem. Brækken (4.) nagyon nem találta délután a ritmust, végig enyhe, de konzisztens késésben haladt. Így még Sandviktól is kikapott. Elezi Cannaferina (1.) jó ritmusban, esetenként kelleténél szélesebb kanyarokat húzott,
A magyar fiúk szerencsésen leértek. Bányai Attila (53.) nagyjából egy másodperccel ment gyengébbet annál, amire a környékén képesek voltak, így a kiesésekkel együtt tartotta pozícióját. Szabó-Szélyes Szilárd (70.) értelem szerint a célba érést ma fontosabbnak érezte, még így is több mint tíz helyet lépett előre.

A címlapkép forrása: Le Dauphiné Libéré