A szakági címvédő igazi erődemonstrációt bemutatva síelt a szombati lesiklás kulcsrészein, ami mindenképpen bizakodással töltheti el a klasszikus előtt egy nappal. A svájciak sem szomorkodhatnak, sőt, hiszen kettő sízőjük dobogón, öten a TOP10-ben, heten a TOP15-ben végeztek, ezzel szemben az osztrákok csupán a negyedik Kriechmayrt tudják felmutatni a legbővebb halmazban. Stefan Rogentin élete legjobb VK-eredményét produkálta, míg Marco Odermatt mai harmadik helyével megőrizte vezető helyét a szakági pontversenyben.
A szezon negyedik szuperóriása extrémhosszú volt, s alig-alig tért el egy szokványos lesiklástól. A wengeni Lauberhorn nyomvonala adott, alig-alig van mód azt kanyargósabbra tűzni. A kísérlet mindenesetre az olasz Lorenzo Galli nevéhez fűződött. A koronavírusjárvány okán sematizált versenynaptár után tért vissza – majd 30 év elteltével – a Szuper-G Wengenbe. Avagy írhatnánk azt is, hogy Marc Girardelli 1994-es sikere után másodjára mentek rövidített lesiklást a specialisták.
Adrian Smiseth Sejersted (15.) rögtön az elején megérezte Wengen kegyetlenségét. A Hundschopfot túlugrotta, így a puhább bukótérről kellett valahogy visszavezetnie léceit. Zaklatottsága a célig kitartott, így az sejthető volt, hogy nem ma fog dobogóközelbe kerülni. Travis Ganong (17.) valamivel lassabban kezdett, a Kernen-S bemenetén azonban enyhén bedriftelt, ennek dacára erősebb sebességgel hagyta el a sikánt. Szoros volt végig a meccs, 2 századdal kapott ki az amerikai. Romed Baumann immáron 72. alkalommal startolt el Wengenben, ha beleszámítjuk az edzéseket. Tapasztalata érvényesülni látszott, hiszen sorjáztak a zöld szektorok. Az egyik kanyarban azonban mélyre került, minek következtében már nem is tudott pályán maradni.
A pénteki nap ellenére tekintélyes mértékű nézősereg fanfárja kísérte Beat Feuz (7.) lejtmenetét élete utolnó Szuper-G-je közben. A svájci alig-alig fékezett, igyekezett tartani a tempót, ami a mezőny derékhadával szemben bőven elegendőnek bizonyult. Az alig több mint négytizednyi előny azért nem kecsegtetett pódiummal. Daniel Hemetsberger (22.) veszedelmesen bekezdett, súlyos tizedekkel verte a svájci klasszist a nyitószektorban. A Kanadai-kanyarban már csak önmagát veszélyeztette, amikor a kelleténél közelebbi kapcsolatba került az egyik stanglival.
A lesikló élmezőnybe az előző egy évben berobbant James Crawford még rosszabbul járt. A Hanneggschus kijáratán, ahol korábban Baumann is nehéz helyzetbe került, ott vészjóslóan hátrabillent a kanadai, majd egy kiadós hullahoppal letarolt az útjába került kaput. Hamar felállt, remélhetőleg megúszta egy-két medvepuszival. Raphael Haaser (21.) eklektikus 110 másodpercet töltött a lejtőn. Egyrészről menete első felében, különösen a Kernenben túlontúl óvatosnak mutatkozott, sok volt ott az „ellenkormányzás”, az utolsó két szektorra azonban jelentősen feljavult, egész konkrétan repesztett egy 3. és egy 4. részidőt. Alexis Pinturault (15.) nyilván a vb-kombinációra hangolt a mai napon. Dacára Beaver Creek-i harmadik helyének, nem volt magától értetődő, hogy elindul ma a francia. A sikánon egy stílusos, ám időbe telt megoldással haladt át, körülbelül egymásodperces hátrányt rögtön beszedett. Feuz a menete végén már nem volt erős, a svájci is megfelezte ott elmaradását. Gino Caviezel (8.) visszafogott kezdést produkált, bár az igazat megvallva, Feuz a Kernenben még mindig igazolni képes klasszisát. A záró szektorokban nála is olvadozott az időhátrány, köszönhetően elsősorban a záró S-kanyarokat megelőző szektorban behúzott toprészidőnek. A zárókanyarok viszont rettentően szögletesre sikerültek.
A kettős svájci vezetés két percen belül helvét tarolásra változott. Stefan Rogentin (2.) sízése egyszerre volt bátor és precíz, rendre megtalálta a szép, direkt íveket, s onnantól fogva, hogy a Hanneggschussnál is ő állt jobban fél másodperccel, már csak előnyének mértéke volt kérdéses. Bőven másodperc feletti fórral vágódott a célba, ezzel feladva a leckét még a klasszisoknak is. Marco Odermatt (3.) nehéz fába vágta a fejszéjét, amitől persze nem rettent meg. A tavalyi SG-győztes a Kanadai-kanyarban csak egy lábbal bírt talajt fogni, majd bár pazarul oldotta meg a Hanneggschussba tűzött kanyarokat, honfitársán csak pár századot fogott. A második hely tükörsimán meglett a VK-éllovasnak.
A hazai fiesztába elsőként Vincent Kriechmayr (4.) rondíthatott volna bele, ám csak a két-két svájci szendvicsébe tudott beférkőzni. A fenti kanyarokat kissé mélyen vedte, s bár a középső szakaszon többet mert kockáztatni, a nyommal szemben haladva nehéz volt hibamentesen síelni, s nem is sikerült. Beelőzte Feuzt, ott volt a dobogó harmadik fokán, de Kilde még fent várakozott… Andreas Sander (23.) a maga szolíd menetével nem sok vizet zavart, hátránya túllépte a két másodpercet.
Ryan Cochran-Siegle (6.) természetesen mindent beleadott, esetleg a Kernenben lehetett volna több kakaó, ottani tempója nem volt valami meggyőző. Később a Silberhornsprung előtt bizonytalankodott egyet, de azért gond nélkül leért. Aleksander Aamodt Kilde (1.) bődületes tempóban, két abszolút legjobb szektoridővel nyitott. Kegyetlen stabilitással vágódott be a kanyarokba, a Kernenben senki nem ment nála gyorsabban. A magam részéről ki merem mondani, hogyha ezt holnap megismétli, meg fogja nyerni a klasszikus lesiklást is. Az utolsó ugrató kissé el lett kalimpálva, de összességében nem volt kétséges a norvég sikere. A háromnegyed másodperces előnyéből öt tized elillant, oszt akkor mi van?!
A reklámszünet után reálisan már nem a dobogó, sokkal inkább egy-egy TOP10-helyezés volt a tét a később érkezőknek. Justin Murisiert (11.) speciel egyetlen század választotta el tőle. Egyszerre okolhatja ezért szolid kezdését és több széles kapuvételét azon a szakaszon, amin valamiféle Szuper-G-érzetünk lehetett. Megjegyzendő, hogy a startállásban felerősödőben volt a szél, amire előzetesen számított a versenyirányítás, éppezért változtatták meg a kezdési időpontot. Stefan Babinsky (30.) gyengélkedése nem magyarázható pusztán ezzel, sőt kifejezetten tompának tűnt elejétől fogva az osztrák. Nils Allegre (12.) a fenti két szektorban nyilván esélytelen volt bármire Kildével szemben, a Hundschopfot követő bukóteres látogatása azért aligha volt betervezve. Ha innen nézzük, egész szépen mentette napját a végén.
Dominik Paris (5.) váratlanul remek szuperóriással lepte meg rajongóit, akik már-már azon morfondíroztak, hogy kedvencük hamarosan Feuz és Mayer útjára lép, s ő is veszi sátorfáját. Na, a mai produkció már messzemenőkig élvonalbeli volt. Mégpedig úgy, hogy legkedveltebb szakasza, a Kernen kifejezetten problémásra sikerült. Több mint biztató ez a másnapi lesiklás előtt. Loïc Meillard (9.) ma is igazolta, ő a kombinációs versenyszám favoritja a közelgő világbajnokságon. Nem ment bele minden csínbe, mint a lesiklók, de amit vállalt, azt zavartalanul végigvitte. A bő másfél másodperc kevéske lenne Kildének, a többi szlalomost pedig mind verte.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2023/01/13/3525197-71851113-2560-1440.jpg)
Nem a kanadaiak napja volt a mai, Broderick Thompson (28.) végig jelentősen elmaradt az elittől, Brodie Seger (20.) legalább a negyedik szektorban tartotta Kildét. Utolsóként Blaise Giezendanner (10.) verekedte be magát a legjobb tízbe. Niels Hintermann (14.) bátran támadta a kapukat a Hanneggschuss vidékén, a jóformán századonként egymás követő helyezettek versenyéből pechesen került ki. A negyedik kanadai, Trevor Philp (32.) a pontzónából is kiszorult, az olaszok közül Guglielmo Boscaa (19.) két kiemelkedően jó (s öt pocsék) szektorával, míg Mattia Casse (13.) stabil teljesítménnyel került a középmezőnybe. A taljánok korelnöke, Christof Innerhofer nem ért célba. A Hundschopfnál komoly széllökést kapott, amit szinte élet-halálküzdelem követett a Minschkantén. A Kanadai-kanyarnál fejjel a védőhálóba vágódott, miután egylábas mentése nem járt sikerrel visszatérve a bukótérből. Elvileg nem lett nagy baja. Az első harmincast Martin Čater (34.) és Josef Ferstl (27.) felejtős menete zárta.
Eztán a szintén a kombinációra készülő Marco Schwarz (31-essel a 18.) csillogtatta meg lesikló tudását, majd utána közvetlenül Adrien Théaux (25.) ment egy közepeset. Sajnos ismét állnia kellett a versenynek, ami a felerősödő szél okán annak félbeszakítását is magában hordozta. Az ok a regnáló junior-világbajnok Giovanni Franzoni bukása volt. A Minschkantén rogyott oldalra, támasztéklába nem bírta a terhelést, így meg sem állt a védőhálóig. Aligha úszta meg szakadás nélkül, az első hírek combizomsérülésről szóltak.
A továbbiakban csak az alsóbb, a fenyőfák takarását élvező szektorokban lehetett érdemleges időket síelni, ennek megfelelően csupán Cyprien Sarrazin (35-össel a 24.), valamint két osztrák, Julian Schütter (37-essel a 28.) és Andreas Ploier (40-essel a 25.) zárt pontszerző helyen. Az 58 sízőből hárman a vége felé inkább visszaléptek.
Aleksander Aamodt Kilde 18. győzelmét szerezte a Világkupában, eloszlása a két gyorsasági szakág közös egyenletes. A komolyabb lejtők közül már csak Kitzbühelben nem nyert Szuper-G-ben. Stefan Rogentin életében először állt VK-dobogón. Érett már nagyon, hiszen nyolc TOP10-helyezést bírt felmutatni az előző bő 2 évben. Mai szereplésével bebiztosította indulását a világbajnokságon, 28 évesen. Marco Odermatt 12 pódiumnál tart csak Szuper-G-ben. Idei mérlege: 1-2-1-3.
Holnap a klasszikus lesiklással folytatódik a wengeni program.
A címlapkép forrása: The San Diego Union-Tribune
Síparadicsom Blog 