Olasz fiesztát hozott a Val Gardenából Bormióba helyezett lesiklás, köszönhetően Dominik Parisnak. A dél-tiroli klasszis negyedszer győzött a Pista Stelvión a királykategóriában, vagyis továbbírja a sporttörténelmet. Ritkán láthatóan színvonalas versenyen vagyunk túl, hiszen az olaszon kívül láttunk még kettő olyan menetet, amivel korábbi években simán lehetett volna nyerni. A második helyezett a szakági címvédő Beat Feuz, míg a harmadik az olimpiai bajnok Matthias Mayer lett. Kitűnően szerepelt csapatként a francia válogatott, négy sízőjük is beverekedte magát a TOP-10-be.
A Nemzetközi Sí Szövetség kedvében járt az alpesi sí kedvelőinek, amikor úgy döntött, hogy a hózápor sújtotta grödeni verseny pótlását a márciusi kvitfjelli hétvége helyett megejtik karácsonyt követően, a közeli Bormióban. A szezon második leghosszabb pályáján 24 órán belül kétszer végighajtani teljes erőből még úgy sem piskóta, hogy a mai viadalon némileg lerövidítették azt.
Változóan felhős, sízésre alkalmas időben kezdődött a viadal. Méghozzá Max Franz (15.) menetével. Kulturált, a végére szenvedős sízést láthattunk tőle. De ilyen Bormio, nem meglepő. A látványos hibák elmaradtak, a kérdés csak az volt, vehemenciában hova helyezik menetét a többiek. Hannes Reichelt (12.) a záró kanyargós részen szemre is dinamikusabban húzta az íveket, ami néhány korrigálással együtt is bő 3 tizednyi előnyt jelentett számára. A Stelvio 2012-es győztesét Bryce Bennett (38.) követte. A lejtő felső szakaszát ekkor már nem követte a közvetítés, így csak sejteni tudjuk, hogy a Roccáról elnevezett ugratót követő széles kanyarokban bukott rengeteget az amerikai. A végére már elfogyott ő is. Sokat kellett várni, míg valaki rosszabb idővel ért célba.
Otmar Striedinger (20.) pár század híján ugyanúgy teljesítette a lejtő felét, más kérdés, hogy Bormióban épp az a kérdés, mennyi szufla és spiritusz marad a következő egy percre. Esetében kevesebb, főleg előbbiből. Sok volt a korrigálásból a kelleténél. A változatosság jegyében újabb osztrák került sorra. Matthias Mayer (3.) deklaráltan a győzelem céljával rugaszkodott neki. Oda is tette magát az olimpiai bajnok, ugratói iskolaiak voltak, a traverzeket irtó magasan abszolválta, a kanyargós részeken pedig még inkább kinyílt az olló. Egy és negyed másodpercet vert egy harmatosnak épp nem titulálható Reichelt- féle menetre.
Steven Nyman (24.) szereti a Dolomitok lejtőit, akart ma is, de átesett a ló túloldalára. A vagány stílus visszaütött, rendre bele kellett fékeznie a kanyarokba. Túllépte hátránya a két szekundumot. Aleksander Aamodt Kilde (4.) csúszását sok kritikával nem illethetjük, ehhez képest beszedett 6 tizedet. Ez Mayer teljesítményének értékét jelzi. A szintegyenetlenségeken éppúgy úrrá lett a norvég, mint ahogy az ugratók is konszolidáltra sikerültek. Megérdemelten sorolt a második helyre. Adrien Théaux (14.) – a maga 111 másodperce során – napsütést egyáltalán nem tapasztalhatott. A keresztsíző részt elszúrta, nagyon mélyre kényszerítette magát, s ez rányomta bélyegét a folytatásra is.
Vincent Kriechmayr az összetett elsőség visszavételét tűzte ki célul a nap előtt. Ehhez képest kis híján rémálomba fordult napja. Ártalmatlannak tűnő helyzetben (a huplik kiegyensúlyozása közben) lécei összeértek, belső léce elszabadult lábától. Mint osztrák közvetítésekben hallani lehet, beütött a „Schrecksekunde”. Hatalmasat mentett az osztrák a megbillenést követően egy lábbal, így elkerülte a bukást. Ja, tesszük hozzá, történt mindez pár méterre a hálótól…
A kék vonal újrafestése miatt rövid időre felfüggesztették a versenyt. Carlo Jankát (22.) várakoztatták percekig, de aligha csak ezen múlt, hogy beszedett két teljes másodpercet, s csak a két amerikait tudta megelőzni a célba értek közül. Egy-egy elmért ívet hangos üvöltéssel konstatált, márpedig ebből bizony sok volt.
A kereskedelmi percek azért nem maradtak el, 10 síző után szünetre vonultunk. A futam favoritja, a háromszoros bormiói győztes sízésében ismét teljes hosszában csodálhattuk meg a pályát. Dominik Paris (1.) kifogástalan aerodinamikával nyitotta a pályát, s bár neccesen, de a traverzét is mesterien teljesítette. 2 tizeddel érkezett az osztrák legerősebb szakaszára,a különbséget pedig ellentmondást nem tűrő csúszással jól meg is duplázott. Egy pillanatra szétmentek lécei, de ez nem véletlen: mindenkinél magasabb végsebessége volt. Paris és Bormio, totális szimbiózis, együtt legyőzhetetlenek!
Travis Ganong (8.) a másfél másodperces időkülönbség ellenére kozmetikázta az amerikaiak napját. Csupán egy pozícióval szorult le a dobogóról, legalábbis az akkori állás szerint. Thomas Dreßen (9.) személyében rögtön levadászott egy nagy skalpot. A német a kanyargósabb részen vesztegetett el több időt. A másik német nem remekelt, ha pozitívak akarunk maradni, akkor Josef Ferstl (24.) a holnapi versenyre tartogatta erejét. Viccen kívül, érdemes lesz tüzetes vizsgálatnak alávetni a két nap eredményeit. 24 órán belül kétszer teljes erőből végigvinni ezt a majd’ kétperces pályát, súrolja az emberfelettiség fogalmát.
Beat Feuz (2.) sízésében bármikor benne lehet az extra, reálisan ő még veszélyes lehetett Parisra. A svájci pedig bemutatta nekünk a harmadik klasszismenetet egy nap leforgása alatt! Érdemi hibát nem láttunk tőle, talán csak az első szektor visszafogott irama hagyott némi kívánnivalót maga után. Ugratói remekül sikerültek, a záró szakaszon pedig századra hozta Paris részidőit. Szüksége volt rá, ennek hála tudott 3 századdal Mayer elé férkőzni.
Az edzőtársak instrukciói aranyat tudnak érni, a franciáknak is sokat jelentettek Théaux megállapításai. Matthieu Bailet (6.) szép magasról kanyarodott a sokakat megtréfáló fordítóknál, ez a bátorság a tanulással függött össze. Johan Clarey (10.) menete még nagyobbat durranhatott volna, ha a záró szakaszon nem ül ki híján fenékre az egyik kanyarból kimenet. Újabb veszélyes jelenet, szerencséjére a huplis részen ekkor már túlvolt. Benjamin Thomsen (28.) teljesítménye nem ütötte meg a mércét. Első látványos rontása a San Pietro-ugrató volt, amit rondás elkalimpált. Ez az addig nem túlbuzgó magabiztosságát még inkább aláásta. Csupán Bennettet tudta megelőzni. S a kanadai lesiklás tőle várhatja csak el reálisan az eredményeket.
Kjetil Jansrud (20.) nyilván nagyobb reményekkel vágott neki a pályának. Mégis 2 s-en kívül találta magát, a széttárt karok hű lenyomatai a látottaknak. Rengeteg kisebb korrigálás, mondhatni, nem érzett ma rá a lejtőre. Adrian Smiseth Sejersted (16.) szintén befért eléje, a fiatalos lelkesedés kamatozódott.
Az újabb reklámszünet után Ryan Cochran-Siegle (11.) demonstrálta jó formáját, simán befért a TOP-10-be. Dominik Schwaiger (26.) végletekig kontrollált menettel jelentkezett. Matteo Marsaglia (26.) alaposan elmérte a San Pietrót, nagy szó volt már az is, hogy normálisan jeget tudott fogni. A végére emberesen elfáradt. Niels Hintermann (33.) nagyot küzdött a jó eredmény legkisebb esélyével. Daniel Danklmaier (30.) sízésében több lehetőség volt, nála egy bukással fenyegető pillanat tette be a kaput mára. A szűk fordítóknál rakoncátlankodott egy pillanatra a külső léce, szerencsésen korrigálta a problémát. Peter Fill (31.) , a lesiklás korábbi kétszeres Világkupa-bajnoka 350. VK- startján volt jelen a mai napon. Régi formájától távolkerült, a kicsit túltolt ugratót kivéve látványos hibát legalább nem követett el. Ezzel együtt pont nélkül maradt. Gilles Roulin (34.) , majd Emanuele Buzzi (29.) becsülettel megoldotta a pályát, de igazolták, nem véletlenül nem sikerült számukra eddig az áttörést. Januárban kicsúsznak az első harmincasból. Amit ma Nils Allegre (19.) zárt. Sokáig úgy tűnt, beleszólhat a legjobb 10 helyezés sorsába, míg meg nem billent, amivel jelentős lendületet bukott.
Harmincon túl sem állt meg az élet, sőt két élkategóriás menetet is végigkövethettünk. Bár a pontszerző pozíciót lazán elérte, Romed Baumann (33-assal a 23.) nem nyújtott extrát. Az osztrák helyett immáron a német csapat kötelékében síző tiroli ezzel együtt csupán Dreßentől kapott ki csapattársai közül. Szintén tisztes pontmennyiséget írtak jóvá Mattia Cassénak (34-essel a 18.), de az igazi berobbanás a franciák nevéhez fűződik. Elsőként Maxence Muzaton (5.) hozott össze egy nagyon koncentrált menetet, s alig csúszott másodpercen túlra. Mondhatnánk úgy is, hogy a három klasszis sízést bemutató dobogós kivételével mindenki mással minimum felvette a versenyt. Közvetlenül utána, 39-es rajtszámmal következett az egyetlen, csütörtöki lesikló edzés győztese. Brice Roger (7.) még magabiztosabban kezdett, amit néhány dadogósabb traverz ellenére végig is tudott vinni. Négy francia a 10 között, hárman a TOP-7-ben! A későbbiekben még egy gall, Nicolas Raffort (45-össel a 17.) került masszívan a pontzónába.
Rajtuk kívül még Christopher Neumayer (40-essel a 27.) és Urs Kryenbühl (43-assal a 13.) szerzett pontot. Utóbbi végzett Feuz után a legjobb helyen a svájci csapatból. Nem mai fejlemény a szlovén lesiklók gyengélkedése, hosszan tartó tendencia újabb állomásaként kell lejegyeznünk, hogy a szezon első klasszikusán pont nélkül maradtak délnyugati szomszédjaink. Martin Čater (39.) lett legjobbjuk, ő mintegy fél másodperccel szorult ki a TOP-30-ból.
Részletes eredmények, statisztika
Dominik Paris a tizenhetedik győzelmét szerezte a Világkupában, ebből a 13. született lesiklásban. Bormióban három éve veretlen, ilyen szintű sorozatot keresve se találnánk a neves lesikló pályákon. Egyébiránt – a tavalyi Szuper-G-t beleértve – már öt diadalnál jár. Beat Feuz tavalyi harmadik helyét cserélte ma egy másodikra. 31 dobogónál tart, s ő vezeti a szakágit. Matthias Mayer révén 6 év elteltével végzett újra osztrák dobogós helyen a bormiói hétvégén. Legalábbis lesiklásban, tavaly épp Mayer zárt másodikként Szuper-G-ben.
Holnap rendezik az előre betervezett lesiklást, immáron a pálya teljes hosszában. Vasárnap pedig alpesi összetett kerül sorra, ahol nagy kérdés, rajthoz állhat-e a hétfői parallelen izomsérülést szenvedett Alexis Pinturault? A francia a verseny címvédője. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy nem az összetettet vezető Henrik Kristoffersen fogja az élről indítani az újévet. A kérdés csak az, a változatosság kedvéért ki lesz a szerencsés?
A címlapon szereplő kép forrása: L’Est Republicain
Síparadicsom Blog 