A hagyományoknak megfelelően Engelbergben tartották a Négysáncverseny előtti utolsó versenyt. Ryoyu Kobayashi ismét igazolta kimagasló formáját és toronymagasan előzte meg a mezőnyt – még a sáncrekordot is beállította. Csapatszinten nagyszerűen teljesítettek a lengyelek, akik közül Piotr Żyła ismét második lett, míg Kamil Stoch végzett a dobogó legalsó fokán.
Engelberg a síugrás rajongói számára szinte összeforrt a karácsonnyal. A svájci városka rendezi az ünnep – és ami sportszempontból fontos, a Négysáncverseny előtti utolsó versenyt. Itt van esélyünk utoljára felmérni az erőviszonyokat a szezon első csúcspontja előtt. A délutáni verseny előtt selejtezőt rendeztek, ahol meglepetésre nem kvalifikált a tegnapi harmadik helyezett Daniel Huber.
Húsz ugró után figyelemreméltó hármas állt az élen: Andreas Stjernen (14., 129,0 m), Peter Prevc (16., 129,0 m), és a versenyt megelőző kvalifikáción második Marius Lindvik (15., 128,5 m) volt a sorrend. De nem szerepelt rosszul Noriaki Kasai (26., 124,5 m) és Simon Amman (27., 126,5 m) is idei egyik legjobb ugrását mutatta be a hazai közönség nagy örömére. Annak ellenére, hogy bíztatóan kezdte a hétvégét, Michael Hayböck (41., 119,0 m) végül nem jutott tovább a második ugrósorozatba. Az osztrák mellett szinte gyors egymásutánban érkeztek a továbbjutás reményét sem keltő ugrások, Damjantól (36.), Hulától (27., 124,5 m) és Freundtól (47.) is.
A negatív sort Naoki Nakamura (16., 126,0 m) majd David Siegel (25., 125,0 m) törte meg, akik az aktuálisan elérhető, utolsó biztos továbbjutó helyet csípték meg. Többek közt Fettner (48., 117,5 m) gyengébb ugrásának is köszönhetően időközben már biztossá vált, hogy az előbb említett Ammann és Kasai is idei első pontjait szerezi a délután folyamán. A K-pontot ugyan számos versenyző átugrotta, de harminc ugró után még senki sem érte el a lélektani 130 métert. Végül Junshiro Kobayashi (13., 130,0 m) és Anders Fannemel (23., 130,0 m) rögtön egymás után is elérték az ominózus távolságot.
Toronymagasan emelkedett ki az aktuális eredménylistán Markus Eisenbichler (8.), aki 135,0 méterig jutott, és kihasználta az eddig is igen gyenge hátszél alábbhagyását Roman Koudelka (9., 135,0 m) is. A látványos, hosszú ugrások sorának pedig még nem volt vége: Dawid Kubacki (5., 138,5 m) már majdnem a zsűritávolságig repült, a vezetés szinte természetes volt számára. Antti Aalto (11., 135,0 m) és Stefan Kraft (12., 132,5 m) is bizakodhatott egy újabb jó szereplésben, igaz előbbinél a helyezés kiváló formáról, utóbbinál inkább javuló formáról tanúskodik csak. Nem szerepelt viszont jól Domen Prevc (21, 128,5 m), aki bátyjától is kikapott az első sorozatban.
Robert Johansson (5., 137,0) volt az első, aki érdemben veszélyes volt Kubacki első helyére, de másfél méterrel rövidebb ugrása még nem volt elég. Eltűnt a mezőny sűrűjében Andreas Wellinger (24., 128,0 m) és Timi Zajc (20., 128,0 m) is. Nem így Evgeny Klimov (7., 136,0 m), aki a pillanatnyi dobogó legalsó fokát csípte el. Két német következett: Stephan Leyhe (10., 134,0 m) is egy erős közepessel érkezett, Karl Geiger (6., 137,0 m) pedig egyértelműen harcban maradt még a győzelemért.
Jól feküdt a sánc Kubacki után Kamil Stochnak (2., 138,0 m) is, aki végül három ponttal meg is verte honfitársát. Erős kontrasztot mutatott a lengyel ugrásához képest Johann André Forfangé (22., 126,5 m), aki a továbbjutók háts traktusát erősítette csak. Piotr Żyła (3. 137,5 m) tovább erősítette a lengyel csapat teljesítményét, hármas lengyel vezetést eredményezve, amikor már csak egy versenyző volt hátra… Viszont Ryoyu Kobayashi (1.) 144 méteres ugrással a sáncrekordot is beállította, és még telemark nélküli érkezéssel is magabiztosan vette át a vezetést.
A második sorozat maradt arra, hogy Wellinger (24., 131,0 m), Fannemel (23., 134,0 m), vagy épp Forfang (15., 135,5 m) mentsen még valamit a napjából – a vezetést természetesen mindegyikük átvette. Nem sikerült viszont élre állnia a két szlovénnak, Zajcnak (18., 134,0 m) és a fiatalabbik Prevcnal (18., 133,0 m). Így tíz ugró után továbbra is Forfang állt az élen. Örülhetnek a japánok, akik a Kobayashi-testvérek mellett ma Naoki Nakamura (14., 136,5 m) jó teljesítményének is örülhettek. A japán a vezetést is átvette, igaz, ezt egyből tovább is kellett adnia az utána következő Marius Lindviknek (13., 136,5 m) – mindketten kiváló ugrásokat mutattak be. Nem sikerült viszont eljutnia a vezetést jelentő zöld csíkig Peter Prevcnak (16., 135,0 m), vagy épp Andreas Stjernennek (17., 134,5 m) sem. Ha Nakamura esetén örömről beszélhettünk, akkor Junshiro Kobayashi (20., 132,0 m) ugrása után egy kissé rosszabb lehetett a japánok szájíze.
Toronymagasan állt az élre Stefan Kraft (12., 137,0 m), aki ezúttal betalált egy nagy ugrásba. Örülni viszont ő sem örülhetett sokéig – Antti Aalto (10., 137,0 m) egy szintén 137 méteres ugrással vette át a vezetést, tíz ugróval a verseny vége előtt. Nem kellett nélkülöznünk a hosszú ugrásokat a folytatásban sem, annak ellenére, hogy a zsűri az eddigi 19-es beülőből a 18-asba hozta le a mezőnyt. Ennek ellenére Leyhe (11., 135,0 m) és Koudelka (9., 135,5 m) is messzire repült, így utóbbi az élre is tudott állni. Evgeny Klimov (8., 136,0 m) újabb erős szereplést tudhatott magának, a dobógóra azonban ma nem fért fel. Illusztris társaság – Severin Freund és Andreas Weelinger – várta Markus Eisenbichlert (6. 137,0 m) a sánc aljában, a német pedig hozni is tudta a kollégák által képviselt szintet. Ugyanez sikerült utolsó honfitársuknak, a tegnapi győztes Karl Geigernek (4., 135,0 m), aki előrelépésben is bízhatott – meg is előzte a kissé gyengébbet ugró Robert Johanssont (7., 134,0 m).
A lengyel hármas volt hátra: Dawid Kubacki (5., 133,5 m) még egy tizedponttal „hagyta”, hogy a német vezetés maradjon Engelbergben, Piotr Żyła (2., 135,0 m) viszont már semmit nem bíztott a véletlenre zsűri- és hozott pontjainak köszönhetően tovább tornászta előnyét az élen. Ez elég is volt arra, hogy a legjobb lengyelként végezzen, mivel Kamil Stoch (3., 131,0 m) három méterrel elmaradt tőle. Így a kérdés már csak az volt, hogy a mezőny legjobbja is lehet-e ma. A választ Ryoyu Kobayashi (1., 137,0 m) frappánsan szállította: az összetett éllovasa a sorozat legnagyobb hátszelében jutott (többekkel megosztva) a legmesszebb, így nem volt kétség, hogy megnyeri a Négysánc előtti utolsó versenyt.
Végeredmény
| Hely | Versenyző | Ország | 1. sorozat | 2. sorozat | Pontszám |
| 1. | Ryoyu KOBAYASHI |  |
144,0 | 137,0 | 294,4 |
| 2. | Piotr ZYLA |  |
137,5 | 135,0 | 285,1 |
| 3. | Kamil STOCH | |
138,0 | 131,0 | 279,5 |
| 4. | Karl GEIGER |  |
137,0 | 135,0 | 278,6 |
| 5. | Dawid KUBACKI | |
138,5 | 133,5 | 278,5 |
| 6. | Markus EISENBICHLER | |
135,0 | 137,0 | 276,9 |
| 7. | Robert JOHANSSON |  |
137,0 | 134,0 | 276,8 |
| 8. | Evgeniy KLIMOV |  |
136,0 | 136,0 | 275,7 |
| 9. | Robert JOHANSSON | |
135,0 | 135,5 | 272,8 |
| 10. | Antti AALTO |  |
135,0 | 137,0 | 270,5 |
Világkupa összetett
| Hely | Versenyző | Ország | Pontszám |
| 1. | Ryoyu KOBAYASHI | |
556 |
| 2. | Piotr ZYLA | |
445 |
| 3. | Kamil STOCH | |
365 |
| 4. | Karl GEIGER | |
327 |
| 5. | Johann Andre FORFANG | |
321 |
| 6. | Stephan LEYHE | |
255 |
| 7. | Evgeniy KLIMOV | |
238 |
| 8. | Robert JOHANSSON | |
202 |
| 9. | Andreas WELLINGER | |
198 |
| 10. | Timi ZAJC |  |
179 |
Részletes eredmények
VK összetett
Nemzetek kupája
Síparadicsom Blog 